Aki dolgozott már családi vállalkozásokkal, az biztosan megtapasztalta az eltérő működést, döntési gyakorlatot, megélte mennyire meghatározóak bizonyos érték-választások, melyek akár az üzleti érdeket is felülírják. Családi vállalkozásokkal együttműködve felmerül bennünk a kérdés, hogy ki is az ügyfél: a cég, a tulajdonos vagy a család?

Családi vállalkozásokról beszélgetve coachokkal, tanácsadókkal visszatérő helyzet a döntések módja, háttere. Hogyan hatnak láthatatlan erők a folyamatokra, hogyan születnek céges kereteken kívül meghatározó döntések, mennyire lojálisak régi üzleti partnerekhez, melyeket kívülről nézve már meghaladott a piac, vagy maga a cég. Cikkem célja, hogy átfogóan bemutassam mi az eltérés háttere, és rendszerelméleti szempontok szerint hogyan jellemezhetőek tudományos megközelítéssel a családi vállalkozások.

De mi is az, hogy családi vállalkozás, hogyan definiálható?

A családi vállalkozás kutatása és tudományos vizsgálata az 1950-es években indult, de a mai napig nincs egységesen elfogadott definíció. Sok vezetéssel és szervezéssel foglalkozó tudományos munka nem is vizsgálja külön ezt a vállalkozási formát. Egyes kutatók például csak azokat a vállalkozásokat tekintik családi vállalkozásoknak, ahol legalább két generáció érintett a vállalkozás működtetésében, mások a vállalkozásban dolgozó családtagok számát tekintik megkülönböztető kritériumnak. És vannak olyan szűk csoportra fókuszáló családi vállalkozás kutatók, akik csak olyan vállalkozásokra koncentrálnak, ahol a tulajdon és az irányítás egy személyben azonosul. Az Európai Unió 2009-ben megfogalmazott családi vállalkozás definíciója: „Családi vállalkozásnak minősülnek, méretüktől függetlenül, azon gazdasági társaságok, amelyek irányításában a tulajdonos mellett legalább még egy családtag részt vesz, valamint a család tulajdoni hányada meghatározó szerepet (nyílt részvénytársaság esetén minimum 25+%; zárt részvénytársaság esetén minimum 50+%) biztosít a családnak a tulajdonosi döntésekben”. (Európai-Bizottság, 2016)

Közkeletű tény, hogy a családi vállalkozások súlya a gazdasági életben meghatározó, bár egységes adatok hiányában nehéz a statisztikai adatokat összehasonlítani. Ernesto J. Poza amerikai szakember Family Business című könyvét a következő számadatokkal kezdi (Poza, 2007):

Sz-abra1.png

1. ábra Családi vállalkozások gazdasági jelentőség (Poza, 2007.)

A családi vállalkozásokat gyakran azonosítják – tévesen – a kisvállalkozásokkal. Pedig globálisan a közép és nagyvállalatok 1/5-e családi tulajdonban van (Poza, 2007). Jól szemlélteti a családi vállalkozások súlyát a világgazdaságban a Business Insider magazin összesítése is a világ legjelentősebb családi vállalkozásairól. Számos ismert márkát vagy cégnevet találunk köztük: Nike, Oracle, Facebook, Samsung, Volkswagen.

A családi vállalkozások megőrzése évtizedeken vagy évszázadokon át a folyamatosságot is jelenti a gazdasági életben, átörökítve tudást, értékrendet generációkon átívelően. Nem kevés azon cégek száma, amelyek 5-10, vagy még több generáció óta egy család tulajdonában vannak. A legrégebbi családi vállalkozások öregebbek, mint a magyar államiság, azaz már István király idejében azzal foglalkoztak, amivel ma is.

De mi a helyzet a magyar családi vállalkozásokkal?

 

A teljes cikk megtalálható 2016/4-es, "A Vezető" című lapszámunkban.
A lapszám ide kattintva vásárolható meg és tölthető le.
Szöllősy Ágnes

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

Egészség
ISSN 2063-6679