A 2012-ben alapított Coach Szövetség piaci önszabályozó szervezetként a Magyarországon kialakult coaching kultúra minél szélesebb körben történő elterjesztésére jött létre. Tiszteletben tartjuk a tagszervezetei sokszínűségét, tudását, eszközeit, és erre építve megteremtjük és fenntartjuk a tagszervezetek közötti szinergiát.

Ennek érdekében a következő célokat fogalmaztuk meg: önszabályozás, szakmai érdekképviselet, minőségbiztosítás, piacfejlesztés és igényteremtés. Célunk, hogy a coachok számára egyértelmű és széles körben elfogadott szakmai és etikai irányelveket alakítsunk ki, valamint a megbízói oldal (vállalatok, HR szakemberek, ügyfelek) számára konszenzusos alapon kidolgozott támpont-rendszert biztosítsunk saját coachuk kiválasztására. A Szövetsége fórumot biztosít a szakmai egyeztetésekre, a közös gondolkodásra, a minőségbiztosítás konszenzuson alapuló kidolgozására és széleskörű alkalmazására. Első eredményünk a közös Etikai Kódex kidolgozása volt. Egyik legfontosabb célunk a szakma és a piaci környezet számára egyaránt elfogadható és iránymutató minősítési rendszer megteremtése. Útjára indítottuk a honlapunkon elérhető Minősített coachok szaknévsorát, amelybe kizárólag olyan coach szakemberek kapnak felvételt, akik tagjai a Szövetség tagszervezeteinek, és megfelelnek a Szövetség által előírt szakmai-minőségi követelményeknek. Küldetésünk, hogy mind a legalább 100 órás coaching-specifikus alapképzések szükségességét, mind a már coachként dolgozók folyamatos továbbtanulásának, önismereti fejlődésének fontosságát elismertessük. Ebben az évben a minősítési rendszer továbbfejlesztésén dolgozunk, a képzések és továbbképzések ajánlásának kidolgozásával. Másik fő programunk egy országos coaching kutatás lebonyolítása, amely minden eddigi szakmai kutatásnál átfogóbb jellegű lesz, hiszen tagszervezeteinken keresztül az aktív coachokat szinte teljes létszámban elérjük.

A szervezet története

2011 elején kezdődött a szervezetbe tömörülő magyarországi coachok többségét képviselő szakmai szervezetek párbeszéde, amely közös érdekünkre: a hazai coaching szakma minőségbiztosítására, kereteinek tisztázására épül. 2011 őszén az Európai Únió befogadta a „Code of Conduct for Coaches and Mentors” (Szakmai Kódex Coachok és Mentorok számára) dokumentumot, amely a két legnagyobb nemzetközi coaching szervezet, az IFC és EMCC által több év alatt kifejlesztett szakmai és etikai keretrendszer. Ez alapján a coaching szakma felkerült az önszabályozási joggal rendelkező szakmák hivatalos EU adatbázisába.

A Szövetséget megalapító hat szervezet 2011 novemberében aláírta az EU-ban érvényes „Code of Conduct”-ra épülő Coach Szakmai Kódexet, hogy létrejöjjön egy önszabályozásra épülő szakmai és etikai követelményrendszer, azon irányelvek gyűjteménye, amelyek feladata biztosítani, hogy a coachok szakszerűen és etikusan járjanak el hivatásuk gyakorlása során. A Kódex nem csupán a szolgáltatás nyújtásához szükséges kompetenciákat, illetve a szakmai képzéssel kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg, hanem a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét, és a szakma etikai normáit is magába foglalja, majd 2012-ben megalapítottuk a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségét. Az együttműködés mélysége és tartalma tekintetében is egyedülálló a Szövetség munkája a világon. Néhány országban ugyan működik szakmai kerekasztal, de stratégiai szintű, közös fellépést, minősítési rendszert vagy coach adatbázist létrehozó szervezet még nem alakult. Nagy öröm, hogy az amúgy inkább a széthúzásra hajlamos hazai társadalomban sikerült megvalósítani és fenntarthatóvá tenni az együttműködésünket, szervezeti szinten is.

Háttér

A coaching szakmai és etikai követelményrendszerének egységes keretbe foglalása mára elengedhetetlenné vált hazánkban is. A húsz éves történetre visszatekintő szakma Magyarországon csupán 6-8 éve vált széles körben ismertté. A kereslet növekedésével párhuzamosan rohamosan nő a coachok száma is. A Magyarországon dolgozó coachok átlagosan néhány év tapasztalattal rendelkeznek, s csak kis részük dolgozik 5 évnél hosszabb ideje e területen. A szakma magas színvonalának biztosítása komoly nehézséget jelent, hiszen (ön)szabályozás híján jelenleg még a szakmai képzésen való részvétel sem feltétele annak, hogy valaki coachként tevékenykedhessen. Számos coach képzés indul, színes a paletta mind a képzések időtartamát, mind az oktatók gyakorlati tapasztalatát illetően, miközben a coaching szervezetek egybehangzó véleménye szerint ideális esetben legalább 100 órányi, gyakorlatorientált képzésre lenne szükség ahhoz, hogy valaki coachként kezdhessen dolgozni. A Szövetség egyik küldetése, hogy mind a legalább 100 órás coaching-specifikus alapképzések nélkülözhetetlenségét, mind a már coachként dolgozók folyamatos továbbtanulásának, önismereti fejlődésének fontosságát hirdesse.

Célunk, hogy a magyarországi coach szakemberek számára egyértelmű és széles körben elfogadott szakmai és etikai irányelveket alakítsunk ki, valamint a megbízói oldal (vállalatok, HR szakemberek, ügyfelek) számára konszenzusos alapon kidolgozott támpont-rendszert biztosítsunk saját coachuk kiválasztására.

Hegedűs Dóra

Hegedűs Dóra

Jogi szakokleveles közgazdász, ICF akreditált business és executive coach. Kommunikációs, majd banki karriert követően 2007 óta dolgozik coachként. Az ICF Magyar Tagozatának alapítója és 5 évig elnökségi tagja. Az ICF EMEA Regionális Tanácsadó Testületének választott tagja. A Coach Akadémia ACTP egyik alapítója, oktatója. A Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnöke. A coaching szakmáért végzett munkájáért 2012-ben megkapta az egyik legnagyobb elismerésnek számító ICF President’s Award-ot.

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

Egészség
ISSN 2063-6679