A kapcsolatok gyógyíthatók, új alapra helyezhetők, újabb színekkel és értékekkel bővíthetők, de mindez a felek nyitottsága és szándéka nélkül nem működhet. A kapcsolati krízis utáni átértékelődés nemcsak a kapcsolat minőségén javíthat, hanem bizonyossága annak is, hogy a változtatásra való képesség belső erőforrása két ember viszonyának. Képessé válnak saját helyzetüket objektív módon szemlélni, felismerik hibás gondolataikat, új nézőpontból tekintenek helyzetükre. Bármilyen furcsa, a krízis a lehető legjobb: a változást, a kapcsolati megújulást, a békés helyzetkezelést előzi meg.

Viták, válási és kapcsolati krízisek esetében a felek mediátor segítségét vehetik igénybe. Olyan pártatlan harmadik személyt, aki vita esetében mindkét felet képviselve segít az egyezség létrehozásában. Elsősorban válás esetén gyakori a mediáció, mert - jól tervezhető költségek mellett - gyorsan és hatékonyan nyújt lehetőséget fenntartható és kölcsönösen elfogadott megállapodásra.  A vita rendezése mellett a mediációs ülések folyamán a felek felismerik személyiségük és kapcsolatuk működését, hibás gondolataikat és helyzetértelmezésüket, rádöbbenhetnek, hogy rosszul, illetve hibásan értelmezték társuk jelzéseit, viselkedését. Felismerhetik saját gondolkodásuk menetét, párhuzamot találhatnak a neveltetés, a családi minta és jelenlegi reakcióik között. Megfogalmazzák egyéni vágyaikat, elfogadva saját helyzetüket és személyiségüket. Megtanulnak „bánni” erejükkel, a szavakkal, és képesek lesznek nagyvonalúnak lenni.

A mediáció a párok kezdeményezésére történik olyan esetben, amikor a kommunikáció megszakadt vagy nagyon problémás lett a kapcsolatban, így külső segítség nélkül vitás helyzetüket megoldani nem tudják. Egymás megértése, saját igények közvetítése indulatok nélkül nem működik.  Nem értik egymást, folyamatos feszültség jellemzi közös életüket. Helyzetük megváltozott, és nem találják az egymáshoz vezető utat, mert a korábbi, jól bevált eszközök már nem működnek.

A mediációs ülések alkalmával a felekkel külön-külön történik a beszélgetés, így teljes kép alakul ki mindkét fél aktuális állapotáról. A beszélgetések során láthatóvá válik, miként értékelik a kapcsolatot, illetve a kialakult helyzetet.  Hogyan értékelik önmagukat, a másikat, mennyire empatikusak egymással, mennyire nyitottak vagy elkerülők konfliktus esetén. Hamar kiderülnek a családon belüli erőviszonyok: ki milyen szerepet vállalt fel, ki a domináns és ki a visszahúzódó. Kinek vannak konkrét elképzelései az együttéléssel vagy a szétválással kapcsolatban, és ki az, aki ebben a döntésben csak passzívan vesz részt.

Az emberi érintkezés velejárója a konfliktus. Lényeges tudni, hogy ez természetes helyzet, hogy véleménykülönbség gyakran adódik kapcsolatban lévő emberek között. Nem működési hiba a konfliktus, hanem az emberi kapcsolatok velejárója. A feszült helyzetek kezelése viszont attól is függ, hogy milyen családi mintát hozunk magunkkal. Tény, hogy vita esetén, erős kontrollvesztett állapotban domináns a tanult minta követése (előhívása), és igen ritka a higgadt, tudatos konfliktuskezelés. Odafigyeléssel az önkontroll beépíthető életünkbe. Viszont az is tény, hogy a folyamatos önfigyelés nagy energiát kíván, új szemléletmódot igényel. 

Tapasztalat, hogy a mediátortól sokszor azt várják, hogy megmondja, a kialakult helyzetben mi a helyes megoldás, kinek mit kell tennie a kapcsolat helyreállítása érdekében. Nagy csalódás, amikor kiderül, hogy a mediátor csak a folyamatért felelős: nem dönt, és nem befolyásol a kialakult vita esetén. Szerepe mindössze annyi, hogy a felek számára új látásmódot kínál, így másként tekintenek vitás helyzetükre. Fontos felismerés a hibák és rossz döntések elfogadása, és az, hogy a személyiség folyamatosan fejlődik, így az évek folyamán mindenki változik: érettebbé válik, és a korábbi értékek már nem értékek többé. Az értékváltozás miatt az egymáshoz való viszony, a reakciók, az igények megváltoztak. Az önvizsgálat sokszor fájdalmas, adott esetben nehezen elfogadható, de a változáshoz mindenképpen elengedhetetlen.

Tipikus a kapcsolat dinamikájában való megrekedés, illetve az életszakaszokhoz kötődő kommunikációs elcsúszás a párok között. Fájdalmas annak felismerése, hogy az értékrend két ember között már nem ugyanaz, mint a kapcsolat elején. Míg az egyik fél új szakaszba lépne, addig a másik fél még a múltat szeretné életben tartani.

A párok közötti kommunikáció hiánya, a jelzések félreértett kódolása, a viselkedések hibás értelmezése komoly konfliktusforrás. A másik helyzetének átérzése, az egymásra fordított minőségi idő is egyre kevesebb a párok életében. Nem ritka a látszatra jól működő kapcsolatokban az intimitás teljes hiánya.

A családdá válás talán az egyik legsérülékenyebb időszak. A gyermek érkezése a korábbi, saját igényekre épülő kapcsolatot alapjaiban rengeti meg. Az anya és a gyermek közötti szimbiózis a szülés utáni időszakban is rendkívül erős. Az apa kimarad ebből a meghitt viszonyból, és korábbi pozícióját is elveszíti; kirekesztődhet családja életéből. A férfiak apává válásában a házastársnak nagyon komoly feladata van: ügyesen és rendkívül finoman lehetőséget biztosítani a gyermek és édesapa meghitt, együtt töltött idejére. A nők helyzete sem könnyű: anyává válnak, óriási érzelmi hullámzásokat élnek át, kétségeik vannak szülői képességükkel kapcsolatban, és közben teljesen kimerültek a kezdeti időszakban. Rendkívül fontos, hogy nemcsak anyaként, hanem nőként is helyt kell állniuk. A szerepeik megsokszorozódása okozta feszültség a helyzetet még nehezebbé teszi. Ebben az alapjaiban megváltozott helyzetben könnyen eltávolodhatnak a párok egymástól. Fontos segítséget jelenthet a nagyszülők támogatása, illetve a férfi és női szerepek megerősítése, az egymásra fordított idő élménnyel való megtöltése.

Másik kritikus pont az élet folyamán: a gyermekek kirepülése a családi fészekből. Ebben az életszakaszban nem csak a gyerekek elköltözése jelent nehezen feldolgozható nehézséget, hanem megjelenhet az életközépi válság.  Itt komoly ön- és helyzetértékelés szükséges, hiszen hosszabb időre történik a visszatekintés, nagyobb a veszteség érzése, nehezebb az újrakezdés mellett dönteni. Ha van még tartalék a kapcsolatban, nyitott és érett személyiségekről van szó, akik hajlandóak sértettségükön átlépni, nagyvonalúvá válni, akkor a kapcsolat mindkét helyzetben újraépülhet, új szintre léphet. Átértékelt életük, önismeretük, önazonosságuk jó alap az újrakezdésre a szeretet adása és elfogadása mellett.

A mediáció válás esetén nem a kapcsolat újraépítésével foglalkozik, hanem a békés elválás megteremtésével. Amikor egy kapcsolat már nem rendelkezik mozgósítható erőforrással, ahol a felek más irányba köteleződtek el, a további együttélés új színt, tartalmat nem hoz életükbe, akkor az elválás tűnik a legjobb megoldásnak.

Az együtt töltött idő értékként való kezelése, a kapcsolat megromlása miatti felelősség felvállalása rendkívül fontos. A mediációs folyamat során a megállapodás mellett fontos még a veszteség feldolgozásában való támogató segítség, hiszen a válás - a gyászhoz hasonlóan - veszteség, és ennek feldolgozása fájdalmas. A későbbi egymás nélküli élet sikere a korábbi hibákból való tanulás nélkül kétséges. A személyiség megerősítése, új életcélok megtalálása, az új életre való felkészítés a mediáció része.

Értékként kell lezárni a kapcsolatainkat: elfogadni, hogy már nem működik, de életünk része volt, sokat tanultuk belőle, és ezt a tudást a következő kapcsolatunkban kamatoztathatjuk. Személyiségünk változik, jobban megismerjük magunkat, tisztábban látjuk korlátainkat, és képesek vagyunk igényeink kommunikálására. A krízis megtaníthatja az embert arra, hogy önmagába tekintsen: elemezze döntéseit, konkretizálja vágyait, megfogalmazza érzéseit. Arra buzdít mindenkit, hogy nyissa ki szívét, és legyen empatikus másokkal; szeresse, és fogadja el önmagát, gyengeségeit és hibás döntéseit. Az egyensúly megteremtése az egyedüli lehetőség a harmonikus párkapcsolatra.

Turzó Mariann

Mediátor, pedagógus. Közel 20 éve foglalkozik gyerekekkel. Tanárként, majd bölcsődei szaktanácsadóként és gyermekintézmény vezetőjeként szerzett tapasztalatot kapcsolatok és viták rendezésében. Bepillantást nyert a gyerekek és családok gondjaiba. Megismerte az iskolai, családi és intézményi konfliktusok természetét. Mediátori tanulmányait Nagy Zsóka családi mediátornál végezte. „Hiszem, hogy a nehézségek közösen megoldhatók, és mindig van a vitában egy olyan pont, közös nevező, amely mindkét félnek fontos. Ha ezt a pontot megtalálják, akkor a békés megegyezésre van lehetőség.Hiszem, hogy kapcsolatainkban a higgadt beszélgetés, az egyensúlyra törekvés, saját szerepünk megtalálása és megélése az egyedüli lehetőség a harmonikus élethez.”

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

A férfi
ISSN 2063-6679