A jógával jól és hatékonyan fejleszthető az akaratlagos érzékelés megvonása, mely lehetővé teszi a belső világ zavartalan felfedezését és magasabb tudatállapotba emelkedését. A kötődésektől, kényszerektől és késztetésektől való megszabadulás pedig a tiszta érzékelés és tapasztalás záloga.

A jóga és meditáció szakirodalmában kötődésnek nevezik azt az állapotot, amikor a tudatot elkápráztatja az előtte gomolygó és parádézó gondolat vagy gondolatok sora, és emiatt a tudat elhagyja elfogulatlanságát és nyitott, előítéletektől mentes, pártatlan „megfigyelőállását”. A tudat ilyenkor bevonódik az „előadásba” és kényszeresen éli át a gondolatokat. Az embert ilyenkor foglalkoztatják a gondolatai: azonosítja magát a látottakkal, hallottakkal. Ezt nevezik a jógában kötődésnek, szanszkrit kifejezéssel rágának. A kötődés az öröm, az élvezet, a jó érzések tapasztalása nyomán alakul ki, s annak ismételt felidézésére irányul.

Amikor az ember ragaszkodik korábbi örömteli emlékeihez és azok újbóli megéléséhez, viselkedése ismétléssé, belső késztetéssé válik, és kreativitása szenved hiányt. A kötődések meghatározzák az aktuális „én”-t, megáll a fejlődés: szorongások és félelmek bukkannak fel.

A jóga fogalma a kötődésről megegyezik a nyugati pszichológia függőség fogalmával: a függőt teljesen elborítja a drog, alkohol vagy más tudatmódosító szer, vagy kellemes érzetet kínáló élethelyzet iránti vágy. Függ tőle, képtelen meglenni nélküle, elveszíti tárgyilagosságát. Képtelen a távolságtartásra, bevonódik, elveszti azt a képességét, hogy a helyzetet megfigyelje, majd abból következtetéseket vonjon le, tanuljon.

A jóga tanítása szerint aki elmerül vágyainak kielégítésében – legyenek azok testi, lelki vagy szellemi vágyak – az nem képes tisztán látni, mert bevonódik a küzdelembe. Nem áll rendelkezésre kellő távolság a rálátáshoz, ahonnan figyelhetne, s megtudhatná, mi az, ami őt valójában irányítja.

A kívülről érkező, a külvilág hatásaiként tapasztalt érzetek jobban megfigyelhetőek, érthetőek és értelmezhetőek, ezért vagyunk képesek egy-egy élethelyzetben értelmesen, a helyzetnek megfelelően és következetesen cselekedni. Így van ez, ha nyitott szemmel tekintünk magunkra.

Amikor az ember azonban nem képes elengedni azt a beszűkült és korlátozott látásmódját, mellyel a világot és a többi embert szemléli, akkor bezárul egyfajta ismétlődő mintázatba. A felfedezés érzete elveszik, a fejlődés folyamata leáll. A stagnálás következménye pedig az, hogy az egyén saját és embertársai érzelmeit, gondolatait, szociális kapcsolatait mindig azonos módon látja: egyfajta sterilitás, üresség nyomja rá bélyegét.

A fejlődés igénye tehát azt teszi szükségessé, hogy elengedjük azt az önmegnyugtató jutalmat, jó érzést, amit megszoktunk, elengedjük az ismétlés és ezzel a bezárt körökön belül való mozgás késztetését, hogy megnyithassuk magunkat az új számára.

Ahogy az ember belekeveredhet a tudatában parádézó gondolatok hálójába, ugyanígy belegabalyodhat a külvilág által kínált tárgyak vonzásába is. A ragaszkodás, a függőség kiterjed: az ember félni kezd. Fél és aggódik, hogy megszokott tárgyait, környezetét elveszíti. A ragaszkodáson való túllépés nem más, mint a látókör szélesítése: szélesebb, elengedettebb perspektíva kialakítása.

A jóga meditációjában a tudati események áramlását megfigyeljük, és arra törekszünk, hogy elkerüljük az áthaladó gondolatokba való bevonódást. Ezért a jóga azoknak jelent előrelépést és lehetőséget, akiknek a megszokott napi rutin, a „normalitás” már nem elegendő, nem kielégítő. Akik a további fejlődés útjait keresik. A rendszeres jógagyakorlóknál nyitottság alakul ki minden új benyomásra, legyen az érzékelés, tapasztalat, rácsodálkozás. A nyitottság azt jelenti, hogy nincs elvárás, előítélet, megbélyegzés a jövőt illetően: megélhetővé válik az egyetlen valóság, a jelen. Talán épp ezek azok a pillanatok, amikor egy coach képes minden érzékével az ügyfelére figyelni…

 

Jegyzetek:

Szvámi Ráma, R. Ballentine, Szvámi Adzsaja: Jóga és pszichoterápia című könyv nyomán (Budakeszi, 2006, Mandala-Véda Könyvkiadó)

Kornhoffer Tünde

A szerző Hatha, Naliní és Flower-jóga oktató
„Hivatásom egy olyan komplex mozgás és önismereti rendszer tanítása, különös tekintettel a női létezésre és energiákra, amely segítségével kiteljesedett, elégedett életet élhetünk napról napra. Hiszem, hogy a szeretet megélése és átadása a legfontosabb feladatunk. Dr. Indu Arora jógini és ájurvédikus orvos tanítványa vagyok, jelenleg a jógaterápiában mélyedek el.”

Kornhoffer Tünde

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

Egészség
ISSN 2063-6679