Nyelvi akciók

A nyelvi coaching célja általában egy nyelvi akció, amire egy 3–8 alkalmas coaching folyamat segítségével készül fel az ügyfél. Ha őszinték vagyunk, akkor azt kell mondanunk, hogy konkrét nyelvi akció nélkül nem igazán létezik nyelvi coaching, ilyenkor inkább coaching stílusú nyelvoktatásról beszélünk.

De vajon mit is értünk a nyelvi akció alatt? A nyelvi akció egy kihívást jelentő konkrét nyelvi feladat teljesítése pl.: egy prezentáció, konferencia, tárgyalás, cégbemutatás vagy akár egy nyelvvizsga. A jelen esettanulmány ez utóbbival kapcsolatban mutat be helyzeteket és lehetőségeket.

A nyelvvizsga – „a mumus”

Érdekes látni – és kissé érthetetlen is – hogy egyetemet végzett emberek (sok vizsgatapasztalattal és számos sikeres vizsgával a hátuk mögött) nem ritkán pszichoszomatikus tüneteket produkálnak a nyelvvizsga előtt.

Sokszor merült fel bennem a kérdés, hogy vajon miért ilyen félelmetes a nyelvvizsga?

Egyrészt talán azért, mert a nyelvvizsgán az önkifejezés eszköze az idegen nyelv. Más egyéb vizsgákkal ellentétben nem objektíven kell megközelíteni egy-egy tudományos témát, hanem saját véleményünket, érzéseinket is ki kell tudni fejezni az idegennyelv-vizsgáztatók előtt, ami szokatlan még a rutinos vizsgázók számára is. Introvertáltabb emberek számára ez a tény már eleve elég feszélyező, ráadásul ez még értékeléssel is párosul.

Másrészt Magyarországon a nyelvvizsga kényszer, és igen nagy értékkel bír. Ez az útlevelünk az egyetemre, ahol feltételi követelményként vagy plusz pontként jelenik meg. Ennek a birtokában jutunk hozzá diplománkhoz. Külföldi továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz is szükséges, ill. a hazai elhelyezkedésnek is gyakran alapfeltétele. A köztisztviselők és a közalkalmazottak számára pedig a nyelvvizsga pótlék fizetési kiegészítést jelent.

Mindent összevetve a nyelvvizsga talán túlzott hangsúlyt is kap, hiszen nem feltétlenül egy papír jelenti a tényleges nyelvtudást. (Bár a mai nyelvvizsgák leginkább a gyakorlati, kommunikációs készségeket mérik.) Mindenesetre az, aki a fentebb említett területeken érvényesülni szeretne, annak a nyelvvizsga kötelező.

A nyelvvizsga felkészülésről

Az elmúlt 10 évben nyelvvizsgáztatóként és nyelvvizsga-felkészítő tanárként azt tapasztaltam, hogy nyelvileg felkészült hallgatók, akik az órán biztosan és rutinosan kommunikálnak, saját szintjük alatt teljesítenek a nyelvvizsgán. Ez nagyrészt a nyelvvizsga-stressznek köszönhető.

Azonban az is gyakran előfordul, hogy elveszítik a realitásukat, és annak ellenére, hogy még nincsenek a megfelelő szinten, jelentkeznek a következő nyelvvizsgára. Ilyenkor jelentkezik a tanár dilemmája, hogy vajon lebeszélje-e őket. Hiszen nem hálás feladat szembesíteni a lelkes hallgatókat azzal, hogy még nem felelnek meg a kiválasztott szint kritériumainak. Ugyanakkor nyelvi szakértőként a felkészítő tanár kötelessége, hogy objektív szempontok alapján ezt közölje a hallgatóval, de oly módon, hogy mégse veszítsék el lelkesedésüket.

Nyelviskolánkban mi is ehhez tartjuk magunkat, és jelezzük, ha a nyelvvizsga nem reális ennyi időn belül, hiszen az órai eredmények láthatóan nem érik el a 60%-ot, de lebeszélni nincs jogunk a hallgatót. (Hiszen kivételek is mindig vannak, és sokan úgy gondolják, hogy ők is ebbe a kategóriába tartoznak, és a vizsgán csoda történik.)

Továbbá akkor is értelme lehet a nyelvvizsga jelentkezésnek egy ilyen valószínűtlenebb szintkülönbség esetén, ha a nyelvvizsga pozitív stresszként a maga határidejével motivációként szolgál a gyors fejlődéshez, így rövid időn belül nagyot lehet ugrani, még akkor is, ha a nyelvvizsga szintet nem is éri el a hallgató a nyelvvizsga időpontig. (Gyakran tapasztaljuk, hogy a nyelvvizsga előtt megtáltosodnak a hallgatók, és intenzívebb tanulásra fogják magukat.)

Ezért én azt vallom, hogy mérni és jelezni kell a hallgató felé a saját szint és a nyelvvizsga szint közötti különbséget – de ennek tudatában a döntés az övé. Az egyén számára megfelelő döntésben sokat segíthet egy tudatosító coaching stílusú beszélgetés. Ha a döntés megszületett, akkor ebben továbbra is maximálisan támogatjuk a hallgatót.

Az esetleges nyelvvizsga kudarc

1. A sikertelen nyelvvizsga egyik oka a felkészületlenség. Bár sokat fejlődött a hallgató a tanfolyamon, még nem épült be készség szinten a tudás. (Ahogy a felkészítő tanár eredetileg javasolta, egy kicsit várni kellett volna a vizsgával. Egyáltalán nem reménytelen a dolog, nem történt hiba – bár csoda sem – csak az időzítés nem volt megfelelő.)

2. A másik tipikus oka a kudarcnak azonban nem a felkészültség hiánya, hanem a stresszkezelés képességének a hiánya.

Az elmúlt évtizedben sok olyan hallgatóval volt dolgom, akik nyelvileg abszolút megértek a nyelvvizsgára, de valamilyen módon meggyőzték magukat arról, hogy ők erre nem készek, vagy nem érdemlik meg a sikert.

Hiába a szakmai kompetencia (nyelvvizsgáztatóként megállapítjuk, hogy a nyelvvizsga kritériumok alapján a próbavizsga sikeres volt) hiába a nyelvvizsga-felkészítői tapasztalat (több száz sikeres nyelvvizsga), hiába a legjobb szándék és a támogató emberi hozzáállás – az ilyen típusú hallgatókat ezekkel a módszerekkel sem lehet kibillenteni a negatív spirálból.

A nyelvvizsga kudarc legszomorúbb következménye pedig az, hogy a hallgatókat egy ilyen élmény gyakran évekre visszaveti a nyelvtanulásban. Reménytelennek érzik a dolgot, sajnos még az is előfordul, hogy egyébként tehetséges nyelvtanulók egy életre abbahagyják a nyelvtanulást – és ezzel együtt álmaikról is lemondanak.

És miért?

  1. mert kicsivel korábban mentek el vizsgázni, mint a javasolt időpont,

  2. vagy nem tudták megfelelően kezelni a nyelvvizsgával együtt járó stresszt.

Nyelvi coaching: a megoldás

Szerencsére mégis van egy sikerrel használható módszer ill. eszköztár, amivel a nyelvvizsgázók lelkileg is felkészülhetnek a megmérettetésre. Ez pedig a nyelvi coaching. Azok a problémák, amiket nyelvvizsgáztatóként vagy nyelvvizsga-felkészítőként a legsegítőkészebb hozzáállásommal sem tudtam kezelni, szinte pillanatok alatt megoldódtak a coaching eszközökkel. Az alábbi néhány eset a nyelvvizsga-kényszer élményének transzformálásáról szól.

1. Tímea esete – pszichoszomatikus tünetek „orvoslása” a Brief Coaching csoda technikájával

Tímea egy zárkózott, kedves fiatal hölgy húszas évei végén, aki nyelvstúdiónk magánhallgatója volt, és kitartóan készült az üzleti angol nyelvvizsgájára, aminek birtokában végre megkaphatja diplomáját. Amikor beérett a tudása, javasoltuk, hogy próbálja meg az írásbeli nyelvvizsgát, mert azt a nyelvvizsga specifikációjának és Tímea erősebb írásbeli készségeinek megfelelően könnyebben teljesíthetőnek véltük. (Ilyenkor jó hatással van a hallgatókra egy fél nyelvvizsga teljesítése, amihez könnyebben összeszedik a bátorságukat, és amelynek hatására kénytelenek elhinni, hogy képesek a másik felét is teljesíteni.)

Tímea a nyelvvizsga előtt megbetegedett és olyan erősen kezdett el köhögni, hogy attól tartott, hogy köhögő rohamai miatt a vizsgán zavarni fogja a többieket. Tanárával konzultálva úgy véltük, hogy a nyelvvizsga előtt jelentkező tünetei valószínűleg pszichoszomatikus eredetűek lehettek, ekkor ajánlottam neki a nyelvi coaching üléseket.

Az első coaching ülés elején Tímea láthatóan feszült volt, a nyelvvizsga témában pedig tele volt aggodalommal és önbizalomhiánnyal. Halk beszédű és zárkózott volt, és elpanaszolta, hogy ő minden vizsga előtt nagyon ideges, és nem tudja kezelni ezeket a szituációkat, szinte bizonygatta, hogy ez mindig szörnyen szokott sikerülni, és persze most is reménytelen.

Brief coaching modellt alkalmaztam nála, és megkértem, hogy képzelje el, hogy a nyelvvizsga napja a „Csoda-nap”, amikor minden tökéletesen és sikeresen történik. Megkértem, hogy mesélje el részletesen a reggeli ébredéstől kezdve, hogy hogyan zajlik a tökéletes vizsganap. (Hánykor kel, milyen ruhát vesz fel? Hogyan érzi magát? Mire gondol? stb.) A feladat hatása hihetetlen volt: testbeszéde azonnal megváltozott, mosolygott, és bátran, élénken ecsetelte a tökéletes vizsganap eseményeit. Kapott kérdéseket a nehezebb szituációkra vonatkozóan is (Hogyan oldja meg a tökéletes vizsganapon a váratlan feladatokat? Hogyan osztja be idejét? stb.)  miután beleélte magát ezekbe az eseményekbe, úgy érezte, hogy a tökéletes vizsganap nem a külső tényezőktől függ, hanem belső hozzáállásától. Megbeszéltük, hogy a hátralévő időben hogyan fog készülni; egy akciótervet készített a következő néhány napra, amely tovább növelte önbizalmát.

A pozitív hozzáállás fenntartásáért még kétszer találkoztunk coaching ülések alkalmával, és tanára is coaching stílusú módon támogatta a nyelvvizsga finish-ben.

2. István esete – az önszabotázstól az újratervezésen át a személyre szabott megoldásig

István (egy harmincas éveiben járó üzletember) a coaching stílusú felkészülési folyamat elején kijelölte célját, és azt állította, hogy ehhez magas elkötelezettség is párosult, majd kidolgozta maximalista akciótervét – amit egyéni nyelvi coaching üléseken is megbeszéltünk. Mivel István láthatóan nagyon lelkes volt a tervezésnél, ő is és én is úgy reméltük, hogy magas fokú elkötelezettségének köszönhetően ezt sikerül majd tartania.

Azonban az idő előrehaladtával egyre jobban látszott, hogy nem tudja céljait teljesíteni. Bár az órákat látogatta (igaz, általában késett), házi feladatot sohasem készített. Márpedig így nehéz készülni az írásbeli nyelvvizsgára. Ráadásul látta, hogy csoporttársai motiváltak voltak, és szorgalmasan készültek, ami szintén frusztrálta, és lelkiismeret-furdalást okozott számára.

Egyre inkább visszavett a céljaiból, míg a végén azt mondta, hogy majd pár nap szabadságot vesz ki a vizsga előtt, és akkor intenzíven bepótolja az elmaradását. Ez így is történt, azonban, ahogy később elmesélte, a szabadság alatt is inkább elment felette az idő, és nem a feladatokat gyakorolta.

A komplex vizsgán a szóbelit sikeresen teljesítette, azonban az írásbeli vizsgán egy érdekes stratégiát választott: az egyik feladatot ceruzával készítette el, amit a későbbiekben tervezett tollal átmásolni. Sajnos a vizsgán a szűk időkeret miatt ez nem igazán reális, így kifutott az időből, és mivel a ceruzával készített verzió nem értékelhető, vizsgája sikertelen lett.

A nyelvvizsga után ismét volt egy coaching ülésünk, ahol arra a felismerésre jutott, hogy a halogatásból és a be nem váltott ígéretekből fakadó lelkiismeret-furdalása miatt szabotálta a sikeres vizsgát, nem adta meg magának az esélyt a sikerre.

István önbüntetése, nyelvi coachként, számomra is tanulsággal szolgált. Azt tapasztaltam, hogy az akcióterv folyamatos „számonkérése” és az elköteleződésre való fókuszálás ilyen módon az ellentétébe is átcsaphat. A következő felkészítés során más módon próbáltam megközelíteni a dolgot. A saját felelősség erősítése helyett EI eszközökre alapozva segítőket kerestünk István számára, és így kerültem én is a képbe: megnevezett, mint segítőt. Úgy érezte, hogy ha szigorúbb kereteket kap, akkor könnyebben teljesíti a feladatait. Ez olyan módon valósult meg, hogy az órák befejezése után István a nyelviskolában kapott egy termet, ahol 1-2 órán keresztül önállóan dolgozott, és ott, helyben elkészítette a házi feladatait. Őt a nyelvi coach támogató jelenléte és ez az iskolás jellegű körülmény motiválta. A vizsgafeladatokat örömmel teljesítette, mert így nem volt lehetősége halogatni, és elvégezte a munkát, ami számára az önbizalom és önértékelés forrása lett, mely önmagában is sikerélményt jelentett. Pár alkalom után nyelvi szintje is abszolút megfelelő volt, és ő is elégedett volt magával, mivel megtette a sikerhez szükséges erőfeszítést.

3. Ágnes esete – „Elmegyek, de úgysem fog sikerülni.” attitűdből: „Tényleg megérdemlem.”

Ágnes (harmincas éveiben járó közalkalmazott és családanya) erős motivációval rendelkezett, és különösen sokat készült a felsőfokú nyelvvizsgára. Felkészülése sok áldozattal járt, mert családjától kellett időt elvonni. A sikeres nyelvvizsga megszerzése azt jelentette számára, hogy közelebb kerülhet álmaihoz, és egy olyan munkát végezhet, amit jobban szeret, és ami mellett többet lehet gyermekeivel.

Amikor közeledett a nyelvvizsga időpontja, Ágnes láthatóan egyre bizonytalanabb lett. A vizsga előtti alkalmak egyikén megkérdeztem a csoportot, hogy miért érdemlik meg, hogy sikeresen teljesítsék a nyelvvizsgát? (Ezzel az volt a célom, hogy tudatosan adják meg maguknak az esélyt a sikerre, és önbizalommal induljanak a nyelvvizsgának.)

Ágnes azt válaszolta, hogy ő nem érdemli meg, és hogy XY csoporttársa sokkal jobb, tehát neki úgysincs esélye. Még egyszer megpróbáltam a kérdést feltenni, ugyanis észre sem vette, hogy nem arra válaszolt. Ágnes második körben egy kognitív torzítással válaszolt, és azt mondta, hogy a tanár és csoport miatt, de még mindig nem akarta tudatosítani saját hatalmas sikerébe fektetett hatalmas munkáját.

Ekkor a csoport segítségét kértem: Action Learning módszert alkalmazva a csoport válaszolt a kérdésre (Appreciative Inquiry stílusban) pl.: „Engem nagyon inspirál, hogy Ágnes milyen elkötelezett, szorgalmas, és hogy mennyit dolgozott”, „Lenyűgöz, hogy mennyit fejlődött, és hogy milyen profi a szókincse” stb. Ezek közül kiválasztotta azt, amivel a legjobban tudott azonosulni, és beépítette saját gondolkodásába, mely által sikeresen megváltoztatta korábbi negatív hiedelmeit.

A csoport pozitív és őszinte szavainak köszönhetően Ágnes kimozdult az „érdemtelenség” állapotából, és úgy döntött, hogy megadja magának az esélyt.

Konklúzió

Nyelvtanári eszközeimmel a fentebb említett esetekben nem tudtam volna segíteni a vizsgázóknak, és általában a hallgatók sem veszik szívesen, ha a tanár „a lelkükben vájkál”; valahogy nem hiteles, és persze a dicséretek is közléssorompóként hatnak.
Nyelvi coachként azonban a hallgatók és coach közötti szerződés értelmében felhatalmazást kapok arra, (sőt erre kifejezett igény ébred) hogy mélyebbre ássunk, és az elakadásokat átformálva a pozitív pszichológia jegyében segítsek hallgatóimnak megtalálni saját megoldásaikat.
Jelenleg hazánkban a nyelvvizsga-stressz gyakran bénítólag hat a nyelvtanulás folyamatára, pedig ezeket a helyzeteket néhány egyszerű coaching módszerrel könnyen motivációvá lehet változtatni.

Zay Melinda

A szerző angol nyelvi coach, leadership- és team-coach, tréner, a YES YOU CAN Training & Coaching ügyvezetője. Coach-szemléletét meghatározza sportolói múltja, a maratonfutás illetve nemzetközi programszervezői és műsorvezetői tapasztalata Magyarországon és az USA-ban. 2012-ben nyelvi coach, majd Leadership coach képesítést szerzett. Azóta a nyelvi coaching gyakorlati előnyeit saját alapítású nyelviskolája révén a mindennapokban is aktívan kamatoztatja.

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

Egészség
ISSN 2063-6679