A napjainkban felnövő generáció számára már elképzelhetetlen lenne az élet mobiltelefon és internet nélkül. Számukra teljesen természetes az, hogy online felületen kommunikálnak ismerőseikkel, barátaikkal a személyes találkozások és beszélgetések helyett. Azonban a face to face beszélgetéseket nem helyettesíthetjük teljes egészében online csevegésekkel. A Psychology Today folyóirat összegyűjtötte azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek hiányoznak az online kommunikációból. „Ezek közül a legfontosabb a testbeszéd, a hangnem, a hanglejtés, továbbá a szemkontaktus azzal, akivel éppen beszélünk. Gondoljunk csak bele, hogy a szemkontaktus ugyanolyan hatásos lehet akár egy videós digitális kommunikáció során, mint amikor szemtől szembe beszélgetünk?”1

Véleményem szerint nem, sőt mi több, még a tartalomhoz kapcsolódó érzelmeinket is „csak” szimbólumokkal tudjuk kifejezni digitális környezetben. Szemléltetésként összegyűjtöttem a leggyakrabban használt Facebook szimbólumokat:   smiley smile :-) :) :] =);  frown frown :-( :( :[ =(;  cheeky tongue :-P :P :-p :p =P,  kiss kiss :-* :*;  cool glasses 8-) 8) B-) B);  angel angel O:) O:-); crying  cry :'(;  heart heart <3;  yes Like (Y)

Egy másik kutatás szerint, amit a michigani egyetemen készítettek, a legtöbb ember körülbelül ugyanolyan arányban kommunikál személyesen, mint a közösségi médián keresztül. Az amerikai Youth Egyetem 3 000 fős tanulmánya is arra világít rá, hogy egy átlagos ember egy hónapban 75 személyes beszélgetést és 74 elektronikus beszélgetést bonyolít le, amibe beletartoznak a Facebook-, Twitter-, Skype-beszélgetések és az e-mail-váltások is. Nagyon fontos, hogy hetente minimum 2 órát szánjunk arra, hogy ápoljuk személyes kapcsolatainkat. Töltsünk időt személyesen ismerőseinkkel, barátainkkal, és tegyük le arra az időre telefonunkat!2

Hiába tudjuk, hogy a digitális kommunikáció kevésbé hatékony, mint a személyes beszélgetések, a digitális média és az ott rejlő kommunikációs lehetőségek erőteljesen fejlődnek. A digitális világ fénykorát éljük, melyben a személyes kapcsolatok kezdenek háttérbe szorulni, leginkább a fiatalok, a „digitális bennszülöttek” generációjának körében. Egyre inkább előtérbe kerülnek a felületes „online kapcsolatok” és barátságok. Olyan emberekkel vagyunk virtuális kapcsolatban, akiket lehet, hogy valójában nem is ismerünk személyesen. 

Jó ez vagy rossz? Vajon a változó környezet jó vagy rossz hatással van a mai fiatalokra? Hogyan használják a fiatalok a digitális világ nyújtotta lehetőségeket? Felismerik az online kommunikáció korlátait és hátrányait?

Ilyen jellegű kérdések inspiráltak arra, hogy közelebbről is megvizsgáljam a digitális média, közösségi média fiatalokra gyakorolt hatását. A vizsgálat a legnépszerűbb közösségi média platform – a Facebook használati szokásainak vizsgálatára összpontosított. 

A kutatás 2013 harmadik negyedévében zajlott, random minta online megkérdezésével. A kapott eredmények nem reprezentatívak, így azok alapján nem tudunk általánosítani az összes ma hazánkban élő fiatal Facebook-használati szokására. Azonban úgy vélem, az adatok gondolatébresztőek, így további kutatások szekunder forrásaként alkalmazhatóak. 

A minta

A minta fő részét (89%) 17 és 25 év közötti fiatalok alkotják; ebből 25% 17-19 éves, 22% 20-22 éves, és 42% 23-25 éves vizsgálati személy.  Az iskolai végzettséget tekintve 14% általános iskolai, 61% középfokú, 21% felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A megkérdezett fiatalok 65%-a nő, 35%-a férfi. A válaszadók 72%-a városi lakos: közülük 21 fő Budapesten; 17 fő megyeszékhelyű városban, de nem a fővárosban; 34 fő megyeszékhelyű városban él; 28 fő pedig faluban vagy községben lakik.

Mikor és honnan kapcsolódnak a fiatalok a Facebook-ra?

Kérdésként merülhet fel, hogy vajon hétköznap vagy hétvégén töltenek-e több időt a fiatalok a Facebook-on. A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek mind hétközben, mind hétvégén átlagosan napi 1-4 órát töltenek el a Facebook-on. 

A legtöbb megkérdezett (72%) elsősorban számítógépről csatlakozik fel, de jelentős azok aránya is (28%), akik telefonról kapcsolódnak a népszerű közösségi platformhoz - utóbbiak aránya várhatóan tovább növekszik a jövőben.

Mely Facebook-funkciók a legvonzóbbak?

Ahogy azt az alábbi ábra is szemlélteti, a megkérdezettek közül szinte minden harmadik fiatal a chat funkciót használja leggyakrabban a Facebook-on. 

A chat mellett népszerű Facebook-alkalmazás még a „like-funkció”, illetve a hírfolyam. Valamivel kisebb népszerűségnek örvend a játék alkalmazások használata, az ismerősök keresése, illetve megbökése.

Befolyásolja a Facebook a személyes kapcsolatokat? 

Ahogy a cikk elején már kiemeltem, a digitális kor nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a kommunikáció a személyes találkozások helyett egyre inkább digitális platformokon zajlik. Vajon többet találkoznánk személyesen ismerőseinkkel, ha nem lenne Facebook? 

Nagy Zsolt_1.pngBefolyásolja a Facebook a személyes kapcsolatok minőségét és mennyiségét?

Ennek vizsgálata érdekében a válaszadóknak egy 1-től 10-ig terjedő skálán kellett megjelölniük a kérdőívben, hogy az általam megfogalmazott állítás mennyire jellemző rájuk (1 - egyáltalán nem jellemző; 10 - nagyon jellemző). Az értékelendő állítás így szólt: „Ha nem lenne Facebook, akkor többet találkoznék személyesen az ismerőseimmel.”

Ahogy azt az alábbi ábra is szemlélteti, a vizsgálati személyek úgy vélik, a Facebook-on eltöltött idő nem befolyásolja a valós kapcsolattartás mennyiségét. Csupán 12% szerint jut kevesebb idő az ismerősökre, barátokra a Facebook miatt.

Ha választaniuk kellene a Facebook és a személyes kommunikáció között akkor a megkérdezett fiatalok 93%-a a személyes kommunikáció mellett döntene. 

Nagy Zsolt_2.png

De miért kommunikálnak akkor mégis a számítógépről vagy a telefonjukról?

Nagy Zsolt_3.png

Pár szó a Facebook-használat jellemzőiről

A megkérdezettek közel 70%-a nem tartja magát Facebook-függőnek. A válaszadók 70%-ára nem jellemző, hogy olyan beszélgetést folytattak volna a Facebook-on, amit esetleg személyesen nem mernének felvállalni, mert esetleg szégyellnék azt. 17% viszont már folytatott olyan jellegű online beszélgetést, amit személyesen nem vállalna fel annak tartalma miatt. 

Szerencsére elmondható a válaszadó fiatalokról, hogy „megnézik”, kik lesznek az ismerőseik, és általában csak olyan embert jelölnek vissza, akit valóban ismernek is. Mindössze 14 %-ra tehető a válaszadók körében azok aránya, akik már olyan embert is visszajelöltek ismerősüknek, akit valójában nem is ismertek. 

Továbbá az is megnyugtató adat, hogy a vizsgálati személyek 97%-a nem állított magáról valótlan információt Facebook-profilján. 

Összegzés

Véleményem szerint a Facebook egy olyan közösségi platform, amely számos lehetőséget rejt magában bármely korosztálynak. Segítségével távoli ismerőseinkkel vehetjük fel a kapcsolatot, de akár üzleti kapcsolatokat is ki tudunk alakítani. Sokszor megkönnyíti a kommunikációt is, de nem tudja helyettesíteni a személyes beszélgetéseket. 

 Amit nagyon fontosnak tartok, hogy használjuk bármilyen célból is a Facebook-ot, egy dolgot tartsunk a szemünk előtt: mértékletesség. Ne hagyjuk, hogy a virtuális világ rabjaivá váljunk, és ne alakítsuk át meglévő személyes kapcsolatainkat „digitális” kapcsolatokká.

Jegyzetek

1 http://www.psychologytoday.com/blog/family-secrets/201010/facebook-versus-face-face 
2 http://www.prevention.com/health/healthy-living/people-now-communicate-digitally-more-face-face 

 

Felhasznált irodalom

http://www.prevention.com/health/healthy-living/people-now-communicate-digitally-more-face-face
http://www.psychologytoday.com/blog/family-secrets/201010/facebook-versus-face-face

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   890 Ft

Márka
ISSN 2063-6679