A hétköznapi életünket egyre nagyobb mértékben meghatározó információs társadalomban kulcsjelentőségű kérdés, hogy a lakosság milyen mértékben használja az infokommunikációs eszközöket, milyen gyakorisággal él a digitális technológia, a számítógépek és az internet adta lehetőségekkel. Miközben nemzetközi szinten egyre nagyobb ütemben terjed az internethasználat, a magyar lakosság körében a digitális írástudás szintje még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Jelen rövid tanulmányunkban ennek lehetséges okait vizsgáljuk a Hungarostudy 2013-as lakossági felmérés adatai alapján (Susánszky, Székely 2013).

A digitális írástudás hazai helyzete

A digitális írástudatlanság mértéke Magyarországon még mindig nagyon magas, és bár a digitális írástudatlanság (évente kb. 1-2 százalékkal csökken), 40-50 százalék közé tehető a számítógépet és/vagy internetet nem használók aránya a felnőtt lakosság körében. A Bell Research 2012. évi felmérése alapján elmondható, hogy mintegy 3,5 millió ember tartja magát távol az infokommunikációs eszközöktől.

Az utóbbi évek felmérései és kutatásai egyöntetűen arra mutatnak rá, hogy a hazai digitális írástudatlanság elsődleges oka nem materiális típusú, hanem egyértelműen kognitív, és ezen belül motivációs jellegű. Ez azt jelenti, hogy ma már szinte csak az nem használ számítógépet és internetet, aki nem akar. Ezt támasztja alá Bell Research (2012) elemzése is, aki az elutasítás mellett a kompetencia hiányát is hangsúlyozza. 

Szinte minden felmérésből világosan látszik, hogy az internethasználat mértéke szorosan összefügg az életkorral, azaz minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel használja az infokommunikációs eszközöket. Éppen a fenti összefüggés miatt hajlamosak vagyunk a problémát túlzottan leegyszerűsíteni azzal a kijelentéssel, hogy mindez egy „generációs probléma”, amely idővel megoldódik, és ha felnő a mostani legfiatalabb generáció a digitális írástudatlanság eltűnik.

Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az intenzív internethasználat magyarázatában a szocio-demográfiai tényezők mellett az újdonságkeresés pszichológiai tényezője milyen szerepet játszik. 

A hazai internethasználat demográfiai, társadalmi és pszichés tényezői

A Hungarostudy 2013-as országos reprezentatív lakossági felmérés külön blokkban foglalkozott a 18 éven felüli magyar lakosság internet-használati szokásaival. Elemzésünk során a válaszadókat az internet használat gyakorisága alapján soroltuk be a gyakran (hetente többszöri vagy napi internethasználók), ritkán (heti egyszer vagy ritkábban) vagy soha nem internetezők csoportjába.

Első lépésben azt vizsgáltuk, hogy a demográfiai, társadalmi (nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely, anyagi helyzet)1 és személyiség jellemzők (újdonságkeresés) hogyan és milyen mértékben befolyásolják az internethasználat gyakoriságát. A statisztikai modellezési eljárás (logisztikus regresszió) eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a településtípus, az iskolai végzettség és az életkor mellett az újdonságkeresés is szignifikáns összefüggést mutat az intenzív internethasználattal. A községi lakosokhoz képest a városlakók kb. 2-2,5-szer nagyobb eséllyel használják az internetet mindennapi életük során, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők közt közel négyszer, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közt pedig valamivel több, mint 11-szer nagyobb eséllyel találunk intenzív internethasználókat, mint az alacsony iskolai végzettségű csoportokban. A legerősebb a kapcsolat az életkor és az internethasználat között. A 33 éven aluli fiatal felnőttek körében majd 70-szer valószínűbb az intenzív internethasználat, mint a legidősebbek (68 éven felüliek) körében. Az újdonságkeresés, az új dolgok iránti érdeklődés és nyitottság pozitív összefüggést mutat a használat intenzitásával, bár hatása jóval kisebb, mint a koré vagy az iskolai végzettségé.

A továbbiakban arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes generációk között milyen eltérések tapasztalhatók: vajon minden generációban ugyanazok a tényezők vannak összefüggésben az internetezéssel? Az újdonságkeresés és a gyakori internetezés minden korosztályban mutat szignifikáns összefüggést?

A korcsoportok kialakításában a Hungarostudy 2013 tanulmánykötetében szereplő generációs modellt és kialakítást használtuk2 (Szántó, Susánszky, 2013). 

Ha generációnként vizsgáljuk az egyes tényezők és az intenzív internethasználat közötti összefüggést, akkor azt tapasztaljuk, hogy az iskolázottság minden korosztályban meghatározó. Azonban fontos különbségek is adódnak az egyes generációk között. Az anyagi helyzet a legidősebbeket kivéve minden generációban fontos szerepet játszik, azaz minél kedvezőbben ítéli meg valaki az anyagi helyzetét országos viszonylatban, annál nagyobb annak az esélye, hogy az illető intenzív internethasználó. A középső két generáció esetén (X-generáció, baby-boom generáció) a lakóhely típusa is jelentőséggel bír, azaz a nagyobb lélekszámú településeken élők nagyobb eséllyel használnak gyakran internetet, mint a községekben élők.

A fenti összefüggések egyfelől társadalmi státusbeli különbségeket jelenthetnek, de értelmezhetjük úgy is, hogy az internethez való hozzáférést megkönnyíti a magasabb jövedelem, mint materiális tényező és a fizikai hozzáférést segíti – a lefedettséggel való összefüggés miatt – a településtípus. A fenti szociális és társadalmi tényezők mellett az újdonságkeresés, mint az egyénre jellemző pszichológiai tényező is szerepet játszik az intenzív internetezés magyarázatában. Ez a hatás leginkábba az Y (18-33 évesek) és a „baby boom” (49-67 évesek) generációk esetén mutatható ki. 

Összegzés, következtetés

A fenti elemzésben bemutattuk, hogy szignifikáns összefüggés található az újdonsághoz, az innovatív szemlélethez való viszony és az internethasználat között. Eredményeink alapján elmondható, hogy a materiális tényezők, mint az anyagi helyzet és az internethez való hozzáférés lehetősége nagyban befolyásolják az intenzív internethasználatot. A különböző generációk között azonban fontos eltérések mutatkoznak abban, hogy mely tényezők milyen mértékben befolyásolják az intenzív internethasználatot.

Mindezek alapján az látszik kirajzolódni, hogy a digitális felzárkóztatás és a digitális szakadék csökkentése érdekében nem csak olyan programokat szükséges elindítani, amelyek az infokommunikációs eszközök elsajátíttatását, a digitális kompetenciát célozzák meg, hanem olyanokat is, amelyek magához az innovációhoz, az újdonsághoz való viszonyt is alakítani kívánják.

Jegyzetek

  1. A válaszadók egy 10 fokú Likert-skálán jelölték meg, hogy országos viszonylatban mennyire tartják jónak vagy rossznak anyagi helyzetüket. 
  2. A következő generációs határokat vettük át: 1. veteránok (68 évnél idősebbek), 2. „baby boom” generáció (49-67 évesek), X generáció (34-48), Y generáció 18-33 

Irodalom

  • BellResearch: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012
  • Cloninger, C. R. (1994): The temperament and character inventory (TCI): A guide to its development and use, Center for Psychobiology of Personality, Washington University
  • ITHAKA Kft.: Digitális Írástudás Akcióterv (DIAT) monitoring, Budapest, 2009
  • Susánszky, É., Székely, A: A Hungarosudy 2013 módszertana. in.: Magyar Leliállapot 2013, (szerk: Susánszky – Szántó), Semmelweis Kiadó, Budapest, 13-21.
  • Szántó Zs., Susánszky É.: A magyar generációk közérzeti jellemzői, in.: Magyar Lelkiállapot 2013, (szerk: Susánszky – Szántó), Semmelweis Kiadó, Budapest, 43-50.
Fromann Richárd
Szociológus, online játék-kutató, Doktorjelölt, az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja keretén belül. A doktori disszertációjának tárgya a "Gamification" jelenség vizsgálata, vagyis a játékok és a játékos mechanizmusok beépítése a hétköznapokba, az oktatásba és a munkafolyamatokba; mindezt az online és offline játékosok bevonásával. A 2011 óta tartó JátékosLét kutatássorozatának eredményeit és céljait a www.jatekkutatas.hu portálon, ill a JátékosLét Facebookon oldalán publikálja. (www.facebook.com/jatekkutatas)
 
Susánszky Pál
Szociológus, Doktorjelölt, az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja keretén belül. Jelenleg az MTA-Peripato Kutatócsoportban dolgozik. Fő kutatási területe a civil társadalom és a társadalmi mozgalmak.
 
 
 
Fromann Richárd–Susánszky Pál

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

Egészség
ISSN 2063-6679